Széchenyi Terv Plusz

Hírek

Fogyasztói panaszod van? Így indíts eljárást a Békéltető Testület előtt

2018. március 16.

A békéltető testületek eljárása lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy a panaszuk miatt eljárás induljon, azt ténylegesen egy független testület megvizsgálja és a vállalkozás bevonásával egyezség jöjjön létre, amelyben mindkét fél érdekét figyelembe veszik. A békéltető testületek előtti eljárás a panaszos ügyek gyors és hatékony, tényleges és békés rendezését szolgálja. A testületek eljárása ún. alternatív vitarendezési fórum, amely lehetőséget kínál a fogyasztónak a helyzet rendezésére ahelyett, hogy egy költséges és hosszadalmas bírósági eljárást indítana.

A megyei kereskedelmi és iparkamarák mellett működnek a békéltető testületek, a tagjait a kamarák és a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek által delegált személyek, így biztosítják, hogy a testület részrehajlás nélkül tudjon eljárni.

Milyen ügyekkel lehet a békéltető testülethez fordulni?

A békéltető testület hatáskörébe az áruk és szolgáltatások

  • minőségével, biztonságosságával,
  • és a termékfelelősségi szabályok alkalmazásával,
  • valamint a szerződések megkötésével és teljesítésével

kapcsolatos fogyasztói jogviták tartoznak bírósági úton kívüli békés rendezése tartozik.

Ilyen ügyek lehetnek például akár adásvételi, akár vállalkozói szerződés alapján nyújtott szolgáltatás, ha az nem felel meg a jogszabályokban, illetve a szerződésben foglaltaknak, ekkor a vevő/megrendelő a testülethez fordulhat.

A testületekhez csak magánszemélyek fordulhatnak, eljárásukat csak ők kezdeményezhetik.

Hogyan indítsunk eljárást a testület előtt? 

A békéltető testület eljárása megindításának feltétele, hogy a fogyasztó az érintett vállalkozással közvetlenül megkísérelje a panaszügy rendezését, tehát jelezze a vállalkozónak a problémát és az igényét, legalább ennek megtörténtét tudja igazolni is. Miután a vállalkozóval való közvetlen rendezés nem vezet eredményre, akkor adható be kérelem a testülethez.

A panaszos kérelmét az a békéltető testület jogosult kivizsgálni, amelyik illetékességi területén a fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye található, a kérelmet e békéltető testület elnökéhez kell írásban benyújtani.

A békéltető testületek elérhetőségeit itt találják.

Az eljárás megindításához a kérelemben az alábbiakat szükséges feltüntetni:

  • a fogyasztó, azaz a kérelem benyújtójának nevét, lakóhelyét vagy tartózkodási helyét,
  • a panasszal érintett gazdálkodó szervezet nevét, székhelyét,
  • a panasz rövid leírását, az azt alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, (itt különösen fontos hivatkozni minden az ügy lényegét érintő írásbeli dokumentumra, levelezésre, szerződésre, szállítólevélre, számlára, átvételi elismervényre stb.). Ezeket a dokumentumokat csatolni kell a kérelemhez
  • a fogyasztó nyilatkozatát arról, hogy a vállalkozóval megpróbálta a vitás kérdést közvetlenül tisztázni,
  • az ügy eldöntésére irányuló kifejezett indítványt
  • fogyasztó aláírását

A fogyasztók a kérelmet az itt található nyomtatványon vagy elektronikusan ezen a kérelmen is benyújthatják.

A békéltető testület a panaszbeadványokról a csatolt iratok alapján, valamint személyes meghallgatás, illetve kivételesen szakértői vélemény alapján dönt.

Az eljáró tanács tagjait a felek is kiválaszthatják és lényeges, hogy mindkét fél előadhassa a saját álláspontját 

A beérkezett kérelem alapján a békéltető testület elnöke a meghallgatási időpontot tűz ki a felek számára, amelyről írásban értesíteni a feleket, akiknek megküldi a beadott kérelem másolatát is, valamint felhívja mindkét fél figyelmét arra, hogy a testület egy-egy tagját a felek választhatják ki a mellékelt listából, míg a harmadik tagot a kijelölt két tag választja. Ha a három tagból bármelyik nem kerül kijelölésre, akkor a testület elnöke dönt a tagok személyéről.

A meghallgatás során a konkrét kérelmeket a békéltető testület tagjaiból választott 3 tagú tanács bírálja el.

A panasszal érintett vállalkozónak lehetősége van a testületi tag kijelölését tartalmazó levelében, a válasziratában az üggyel kapcsolatos álláspontjának kifejtésére. A vállalkozó ekkor nyilatkozik arról is, hogy a tanács döntését magára nézve kötelezőnek ismeri-e el.

Alapvető követelmény, hogy az eljárás során a feleket azonos jogok illetik meg, mindkét fél kifejtheti az üggyel kapcsolatos álláspontját, indítványt tehet stb.

Vállalkozás eldöntheti, hogy aláveti-e magát a testület döntésének

A békéltető testületek eljárása tekintetében a vállalkozásoknak együttműködési kötelezettsége van, de eldönthetik, hogy a határozataikat magukra nézve kötelezőnek fogadják-e el, tehát alávetik-e magukat ezeknek a döntéseknek. Ez a későbbiekben azzal jár, ha a vállalkozás nem teljesíti a határozatban foglaltakat, akkor a határozat végrehajtása kérhető vele szemben. Ha viszont a vállalkozás nem veti alá magát a határozatnak és nem is teljesíti azt, akkor az eljárás eredményét a fogyasztóvédelmi felügyelőség nyilvánosságra hozhatja.

A gazdálkodó szervezetek alávetési nyilatkozatáról, ennek előnyeiről és formájáról ITT olvashat részletesebben.

Abban az esetben ha a vállalkozás megsérti az együttműködési kötelezettségét (nem küld válasziratot vagy a meghallgatáson nem biztosítja olyan képviselő részvételét, aki egyezséget köthet) békéltető testület értesíti a székhelye szerint illetékes fogyasztóvédelmi hatóságot a kötelezettségszegésről.

A békéltető testület egyezség létrehozására törekszik, de határozatot is hozhat az ügyben

Ha az eljárás célja maradéktalanul teljesül, és egyezség születik a felek között akkor az egyezség formájában egy kötelező érvényű határozatba foglalják. A tanács kötelező határozatának, illetve a határozattal jóváhagyott egyezségnek a végrehajtását – abban az esetben, ha a vállalkozás nem tesz eleget az abban foglaltaknak – a bíróságtól kérheti a fogyasztó.

Ha a panasszal érintett vállalkozás az eljárás kezdetekor úgy nyilatkozott, hogy a tanács döntését kötelezésként nem fogadja el, vagy az eljárásban nem vesz részt, úgy az eljáró tanács a rendelkezésre álló dokumentumok és bizonyítékok mérlegelése alapján ajánló határozatot hozhat.

Ha az ügy megítélése érdemben nem lehetséges, vagy a panaszos igénye megalapozatlan a tanács megszünteti az eljárást.

Korlátozottak a lehetőségek a határozat megtámadására

A törvény rendelkezései értelmében az illetékes megyei/fővárosi törvényszék előtt csak abban az esetben van lehetőség a határozat megtámadására, ha az eljáró tanács eljárási szabályt sértett.

Fontos kiemelni, hogy a tanács határozata nem érinti a fogyasztónak azt a jogát, hogy igényét bírósági eljárás keretében érvényesítse. Tehát a bírói út igénybe vételére a békéltető testületi eljárás lefolytatását követően is van lehetőség.

Mint látható hatékony eszközök állnak a Békéltető Testület rendelkezésére, annak érdekében, hogy a mindennapi életben felmerülő jogos vagy jogosnak vélt sérelmeket, a fogyasztó és a vállalkozó közötti vitás ügyeket gyorsan és hatékonyan megoldja.

Kattintson IDE és kövessen minket a facebookon! Hírek, aktualitások és érdekességek a fogyasztóvédelem világából!

Forrás: http://www.bekeltetes.hu/

Képek: Pixabay és Fotolia