Hírek
Dr. Ábrahám Edit – A magyar fogyasztóvédelem perspektívái
A Fogyasztóvédelmi Referens Központ azt tűzte ki céljául, hogy a vállalkozásokat és a fogyasztókat gyorsan, pontosan, naprakész információkkal lássuk el. A vállalkozásoknak életben maradásuk érdekében kell tisztában lenniük a jogszabályokkal, a jövőbeli várható változásokkal. Dr. Ábrahám Edittel beszélhettünk a magyar fogyasztóvédelem helyzetéről, eddigi fejlődéséről és a jövőjét tarkító kihívásokról. Edit 15 éve foglalkozik fogyasztóvédelemmel, és mind hatósági, mind jogalkotói oldalon támogatta az utóbbi bő évtized jelentősebb fogyasztóvédelmi változásait, esetenként európai uniós, illetve nemzetközi fórumokon képviselve a magyar álláspontot. Fogyasztóvédelmi pályáját több publikáció, kitüntetés fémjelzi.
Hogyan látod, a fogyasztóvédelmi szabályozás hogyan fejlődött az utóbbi években Magyarországon? Milyen hatással volt erre az Európai Unió szabályozása?
Az Európai Unióban a jogharmonizációnak köszönhetően eltűnőben vannak a szabályozási különbségek. Ennek nagy előnye egyrészről, hogy a fogyasztókat hasonló szintű védelem illeti meg bármelyik tagállamban, másfelől pedig nagyban megkönnyíti a kis- és középvállalkozások (kkv) belépését az EU belső piacára, hiszen nem kell felkészülniük eltérő feltételek teljesítésére. A szabályok végrehajtása, betartatása viszont már az egyes országok közigazgatási rendszerének, tradícióinak függvénye. Elmondható, hogy nálunk az erős hatósági szerepvállalás mellett az állam a fogyasztóvédelmi egyesületeket is támogatja, amelyek jelentős szerepet töltenek be a fogyasztói tudatosság növelésében.
Milyen jelentősebb fejlődési mérföldkövek jellemzik az utóbbi 10 év magyar fogyasztóvédelmi jogalkotását?
A magyar szabályozásban mérföldkőnek volt tekinthető a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok tilalmáról szóló uniós irányelv átültetése. Ennek a rugalmasabb szabályozásnak köszönhető, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság már fel tud lépni a fogyasztókat megtévesztő vállalkozásokkal szemben, míg erre korábban csak kirívó esetekben volt lehetőség.
Az elektronikus kereskedelem világméretű térhódításával fokozódó igény jelentkezik az esetleges panaszok gyors, olcsó, egyszerű megoldására. A határon átnyúló fogyasztói jogviták rendezésére ezért már egy online platform is a felek rendelkezésére áll az Unióban és így természetesen Magyarországon is: nálunk a budapesti békéltető testület jogosult erre az eljárásra. Jelentős lépés volt a fogyasztók jogairól szóló irányelv átültetése is, amely egységesen 14 napra emelte a fogyasztók elállási jogát például a webáruházból rendelt termékek vonatkozásában. Az ilyen irányú változások nemcsak a fogyasztók érdekét szolgálják, hanem a vállalkozásokét is, hiszen ily módon is növelhető a vásárlói bizalom, elégedettség és ezzel együtt az internetes kereskedelem volumene.
Melyek voltak azok a speciálisan magyar lépések, amelyek a szegmens fejlődését jelzik?
Az említett folyamatokra a hazai fogyasztóvédelem – az európai uniós jog átvételén túlmenően is – reagál.
A fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzési programjában kiemelt helyen szerepel a webáruházak vizsgálata, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a www.jogsertowebaruhazak.kormany.hu oldalon vezeti a súlyos jogsértést elkövető webáruházak adatbázisát, a fogyasztóvédelmi törvény 2017-től hatályos módosítása alapján pedig az elektronikus kereskedelmi szolgáltatással összefüggő ismételt jogsértés esetén a bírság már magasabb összegről indul, minden esetben legalább 200.000 Ft.
Lényeges jogalkotói lépés volt még a vállalkozások békéltető testületekkel való együttműködési kötelezettségének szigorítása, a termékbemutatók jogszabályi alapú visszaszorítása és a fogyasztóvédelmi hatóság szervezeti átalakítása is.
A békéltető testületek működésének mi volt a legnagyobb akadálya? Miért volt szükség a jogalkotói beavatkozásra?
A békéltető testületek már régóta szorgalmazták a fogyasztóvédelmi törvény szigorítását, hogy a vitarendezés eredményessége érdekében a lehető leggyakrabban sikerüljön „egy asztalhoz ültetni” a feleket. A sikeres eljáráshoz elengedhetetlen a felek együttműködése, azonban ez a hajlandóság tapasztalataik szerint a vállalkozói oldalon gyakran hiányzott. A törvénymódosítás óta ezért a vállalkozás – bírság terhe mellett – egyezségkötésre jogosult személy részvételét köteles biztosítani a békéltető testület meghallgatásán.
Az egyik legnagyobb „üzlet” volt évekig a termékbemutatók szervezése, ahol sokáig a fogyasztói jogok igen szép csoportját sértették meg a szervezők. Hogyan sikerült ezen a területen jobban megvédeni a fogyasztói jogokat?
A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok körében hosszú évek óta a társhatóságok célkeresztjében vannak a termékbemutatókon tapasztalt jogsértések. A fogyasztói tudatosság növekedésén és a célzott hatósági fellépésen túl a jogszabályi szigorítások is hozzájárulhattak a jogsértések számának csökkenéséhez. A módosítások közül kiemelném, hogy a termékbemutatókon – a korábbi visszás gyakorlattal szemben – már nem lehet pénzkölcsönt nyújtani, amivel megszűnt annak a lehetősége, hogy a szervezők még egy kölcsön felvételébe is belehajszolják a résztvevőket az azonnali szerződéskötés érdekében.
Milyen változások történtek a fogyasztóvédelmi hatóság szervezetében?
A fogyasztóvédelmi hatóság 2017. január 1-től hatályos szervezeti átalakításával a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság mint korábbi központi hivatal megszűnt, stratégiai feladatai a szakminisztériumhoz kerültek, másodfokú hatóságként a Pest Megyei Kormányhivatal jár el, első fokon viszont 197 járásban jelent meg a fogyasztóvédelmi hatósági feladatkör.
Milyen stratégiai szereplői vannak ma Magyarországon a fogyasztóvédelemnek?
A hazai fogyasztóvédelem fő pillérei hagyományosan a fogyasztóvédelmi hatóság, a békéltető testületek és a fogyasztóvédelmi egyesületek. A fogyasztóvédelmi hatóság kiterjedt hatáskörökkel rendelkezik az alapvető fogyasztói jogok teljes spektrumában. Piacfelügyeleti hatóságként közreműködik a veszélyes termékek kiszűrésében, fellép a tisztességtelen, megtévesztő kereskedelmi gyakorlatokkal szemben, és számos egyéb hatáskörrel bír az üzletektől a webáruházak ellenőrzéséig. Az egyes fogyasztókat ért vagyoni sérelmek orvoslása azonban hagyományosan bírói útra tartozik, sokan tévesen mégis a hatósághoz fordulnak például egyedi kárigényükkel.
Hazánkban a fogyasztóknak lassan már 20 éve lehetőségük van – ahelyett, hogy bírósághoz fordulnának – gyorsabb és hatékonyabb eljárást indítani a békéltető testületek előtt, amelyek a fővárosi és a megyei kereskedelmi és iparkamarák mellett működnek. Részben a szabályozásnak és az állami támogatásnak köszönhető, hogy ismertségük egyre nő, az eléjük kerülő ügyek száma országos szinten már 13.000 körül jár.
Miért és miben van lényeges szerepe a fogyasztóvédelmi egyesületeknek?
A fogyasztóvédelmi egyesületek alapvető szerepe a fogyasztók tájékoztatása, oktatása – akár már általános iskolás korban is –, amihez a szakminisztérium évről évre pályázati úton támogatást nyújt számukra. A fogyasztóvédelem fő küldetése ugyanis éppen a fogyasztók önérdekérvényesítő képességének növelése és a hatósági szerepvállalás háttérbe szorulása.
Milyen új kihívásokra kell majd felkészülnie a jogalkotónak a fogyasztóvédelem területén a következő években?
Látszik, hogy a hazai fogyasztóvédelem követi a nemzetközi trendeket, természetesen a hazai viszonyokra figyelemmel. Azt gondolom, hogy az internetes kereskedelem és a fogyasztói tudatosság erősítése mellett a fenntartható fogyasztás problémája is jobban a fókuszba kell, hogy kerüljön.
Időről időre felmerül, hogy a jó öreg, ugyanakkor toldozott-foldozott fogyasztóvédelmi törvény helyett időszerű lenne új fogyasztóvédelmi kódexet alkotni. De azt sem szabad elfelejteni, hogy a szabályozás nem csodaszer, és kiszámítható, stabil jogi környezetben könnyebb partneri viszonyt kialakítani a vállalkozásokkal.
Bizony arra is volt példa saját pályafutásom során, hogy inkább egy régebbi, „leporolásra” megérett előírás maradt hatályban, mert az egyeztetések során nyilvánvalóvá vált, hogy belátható időn belül nem lehet valamennyi érintett számára megfelelő megoldást találni. A kérdéses előírás hatályon kívül helyezése pedig fogyasztóvédelmi szempontból nem volt vállalható, így minden maradt a régiben. A szavatossági-jótállási igények körében található azon avítt szabályról van szó, miszerint a kereskedőnek „törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy kicserélést legfeljebb tizenöt napon belül elvégezze.”
Hogyan látod szakemberként 2018-ban a fogyasztóvédelem jövőjét?
Én a fogyasztóvédelem jövőjét illetően bizakodó vagyok, mert oktatóként és magánemberként is azt látom, hogy a vállalkozások között megállíthatatlan a fogyasztóvédelmi szemlélet térhódítása. Ez olyan apróságokban is megnyilvánul, amikor például egy eldugott üzletben is naprakész elérhetőségek vannak kifüggesztve a fogyasztók által igénybe vehető panaszfórumokról. A nagyobb cégeknek pedig általában jó hírnevük védelme érdekében sem éri meg fogyasztóellenes magatartást tanúsítani, és gyakran az előírásoknál nagyvonalúbb panaszkezeléssel próbálják elejét venni a további – akár hatósági, akár békéltető testületi – eljárásnak.
Persze nem gondolom, hogy elégedetten hátradőlhetünk, mert teendő azért még mindig akad bőven, és közben a világ is változik.
Kattintson IDE és kövessen minket a facebookon! Hírek, aktualitások és érdekességek a fogyasztóvédelem világából!