Hírek

NEM nyilatkozhat a „webshop” a fogyasztó helyett! – jogsértőek a kitöltött jelölőnégyzetek

2018. február 08.

Aki már vásárolt terméket vagy szolgáltatást az online térben, az tisztában van vele, hogy egy megrendelés elküldésekor nem csak adatainkat kell bepötyögni a gépbe, de bizonyos „nyilatkozatokat” is meg kell tennünk gombok nyomogatása és jelölőnégyzetek (check-boxok) kipipálása révén. Leggyakrabban az általános szerződési feltételek elfogadására tett nyilatkozatnál vagy például sokszor az adatai marketing célra való felhasználásánál vagy a megadott adatok valóságáról tett nyilatkozatánál találkozhat vele a fogyasztó.

Kipipálhatja a vállalkozás előre a check-boxokat?

Vajon tényleg muszáj a pipálás feladatát a vásárlókra telepíteni vagy teheti-e egy vállalkozás a folyamatot kényelmesebbé és kipipálhatja-e helyettük előre a check-boxokat?

A kérdés elsőre bagatellnek tűnhet, hiszen mindenhonnan azt hallani, hogy legyünk „fogyasztóbarátok” és hát mi lehetne barátibb, mint a vásárlóink számára egyszerűsíteni a dolgokat. Csakhogy nem szabad elfelejteni: a döntési jogot nem vonhatjuk meg a fogyasztóktól és nem adhatjuk szájukba a választ.

Ha végignézzük, hogy hol is fordulnak elő azok a bizonyos kis pipálandó négyzetek, a leggyakoribb, hogy a megrendelés elküldése előtt, az Általános Szerződési Feltételek (ÁSZF), az adatvédelmi tájékoztató és a hírlevél küldés elfogadására, illetve jóváhagyására hív fel minket a rendszer ilyen formában.

A check-boxok a határozott és kifejezett nyilatkozattételt szolgálják

Azonban míg az ÁSZF-ek tekintetében a fogyasztói szerződésekre irányadó 45/2014. (II.26.) Korm. rendelet megelégszik azzal, hogy annak tartalmáról a megrendelés elküldése előtt csak tájékoztassuk a vásárlót, addig a fent említett másik két esetben már kifejezett cselekvésre van szükség fogyasztóinktól.

Az adatvédelmi tájékoztatók tekintetében ugyanis az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény, valamin az annak érvényre juttatásáért felelős Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság kompromisszumot nem ismerő módon megköveteli, hogy az érintettek adatkezeléshez való hozzájárulása önkéntes és határozott kinyilvánítás formájában jelenjen meg.

A nem kívánt reklámokat sokszor egy ilyen pipa miatt kapjuk

A hírlevelek szempontjából is hasonló a helyzet, mivel a gazdasági reklámtörvény is a leendő címzettek előzetes, egyértelmű és kifejezetten hozzájárulása esetén engedélyezi csak, hogy e-mailles reklámjainkkal bombázzuk őket.

Meg kell említenem, hogy azokkal szemben sem különb az elvárás, akik a szolgáltatásukon túl extra szolgáltatásokat is szeretnének értékesíteni vásárlóiknak, egy 2017-ben bevezetett szabály alapján ugyanis az ilyen extrák előre pipálása is tilos, ráadásul, ha valaki mégis bűnbe esik, úgy a többletcikk árát is köteles visszafizetni a fogyasztónak, vagyis még a „próbálkozás” sem éri meg.

A cookiek kapcsán már sokat javult a gyakorlat

Végül, bár nem teljesen a pipák és négyzetek világához köthető, de mégis hasonló és amúgy is fontos, hogy a ma már szinte minden oldalon megtalálható cookiek (sütik) esetén is elvárás, hogy a felhasználó félreérthetetlen hozzájárulást adjon azok elhelyezéséhez, azaz kell az a bizonyos kattintás.

Jól láthatjuk tehát a fentiekből, hogy az ügyfélbarát megoldásoknak is megvannak a határai és a pipálás nemes feladatát nem kommunizálhatjuk el ügyfeleinktől, legyünk hát körültekintőek honlapunk felépítésekor.

Kattintson IDE és kövessen minket a facebookon! Hírek, aktualitások és érdekességek a fogyasztóvédelem világából!

Forrás: jogado.hu

Kapcsolódó joganyagok:

45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól

2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról

2008. évi XLVIII. törvény a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól